Szabira készülve I.
Szabira készülve I.
Az estével nem számoltam. Készülődtem, indulni készültem szabira estefelé. Napközben sokat pihentem, aludtam. A reggel fáradalmait teljesen kipihentem. Összepakoltam mindent, az autó is tele lett, már csak indulnom kell. Ekkor csörgetett meg Imi. Mondta, hogy bent van megint Szolnokon, és van e kedvem találkozni vele a Tiszaligetben, ott ahol reggel elváltak útjaink. Mondta, van mit megbeszélni és pótolni. Igent mondtam. Fél órát kértem, közben ott motoszkált a fejemben a mi van ha lehetősége, így a tettek mezejére léptem. Fekete harisnyatartó, harisnya, felső, párducmintás tanga, fölé egy hófehér bugyi. A kényelmet is néztem, mert az utazást is ki kellett bírnom a női fehérneműben. Egy vékony vászon naci, és egy ing felülre. Úgy indultam, hogy már nem megyek vissza a lakásba. Ahogy elköszöntem Imitől, indulok azonnal. Találkoztunk, beszélgettünk. A csónakázó tó felé indultunk. Imi mondta, hogy három témáról szeretne gondolatot váltani velem. Az egyik, hogy meg szeretne csókolni a számon. Na ez nem az én pályám. Ez az, ami szinte soha nem fordult elő velem. Elakadtam egy pillanatra. Majd, nem a kedvencem, de kipróbálhatjuk választ adtam. A tó derekán jártunk a futópálya mentén. Hol szeretnéd, kérdeztem Imit. Akár itt is, jött a válasz. Megálltunk, majd egymáshoz hajoltunk, megérintettük ajkainkkal a másikét, majd intenzívebb csókba hajló puszi következett. Közben Iminél és nálam is változások álltak be odalent. Nálam még egy változás is volt. amit nem gondoltam volna, elsőként én próbáltam a nyelvemmel betörni Imi szájába. Nem kellett betörnöm, fogadott Imi, és akkor egy intenzív csókolózás következett. Ízlett, izgalmas volt, és egyben izgatott is ahogy álló szerszámomon keresztül éreztem Imit. Majd gyalogosok és futók kanyarodtak a pályára, szétrebbentünk, mentünk tovább. Iminek meséltem, hogy a hely nem ismeretlen számomra. Pár éve összeismerkedtem egy szolnoki szendeszűz duci negyvenes gimnáziumi tanárnénivel egy rendezvényen. Állítása szerint rendes lány, de ettől függetlenül a rendezvény utáni közös esti sétán itt az egyik padnál térdelt előttem. A következő alkalommal, pedig kicsit távolabb a bugyiját is letolta kérdezés nélkül. Most is mosolyogtam, mikor eszembe jutott az aktusok utáni visszatérő gondolata, mennem kell mert várnak otthon a gyerekeim és a férjem. Kellemes időszak volt az is. Közben eltünt megint mindenki, megálltunk.
