Így is élvezem I.
Idén is Friciéknél volt az évvégi baráti vacsora, ahol Vali, Frici menyasszonyának barátnője, Kari is ismét megjelent. 2 éve találkoztam vele először szintén egy ilyen vacsorán. Kari érdekes teremtény, mondanám, ha így lenne. Magabiztosnak és öntudatosnak tűnő, tanult, nagyhangú 40-es csaj, akinek szinte senkije sincs. A valóság pedig az, hogy egy kosztümbe bújva egy színdarabot játszik, nagyon jó alkalmazkodó képeséggel. Az első találkozáskor csak fürkésztem, a második alkalommal már levettem, hogy ő pont az az alkat, aki mint erős nő, majd megmutatja. A mostani alkalom, hát, nem sikerült másként.
Átlagos megjelenésű Kari, vékony, barna hosszú haj, keskeny csípő, pici mellek. Úgy összeségében rendben volt.
A vacsora lezajlott, mindenki elfáradt. Jött a másnap, mikor visszamentem délelőtt Friciékhez pakolni és takarítani. Frici és Vali pont akkor indultak boltba, mikor megérkeztem. Vali mondta, hogy Kari bent van, most kelt, nyugodtan üljek le és várjam meg őket a pakolással és a takarítással. Kicsit húztam a számszélét, mert lett volna más dolgom is.
Bementem, Kari még pizsiben és köntösben üldögélt kávéja társaságában a nappaliban a padon a teraszajtó előtt és elég szakadtan kinézve bámult kifelé a tájra. Üdvözöltük egymást, majd azzal a lendülettel pakolni kezdtem. Jelezte, hogy hamarosan összeszedi magát és jön segíteni. Nem sok minden történt a részéről. Már majdnem mindent elpakoltam, amikor feltettem Karinak a kérdésem. Mi történt veled Kari, hogy maskarába bújva színdarabot játszol?
Néma csend, némi döbbenet az arcán. Kereste a szavakat, de a gondolatokat se nagyon találta.
Már csak azért kérdezem, mert én azt látom…. – folytattam gondolatom, és elmeséltem neki a tapasztalásom. A beszélgetés kezdeményezésének egyetlen egy célja volt, hogy a nála ébredő, észlelhető feszültséget oldjam, illetve a depresszió felé kikövezett útról letérítsem.
Kari nem szólt közbe, majd mikor befejeztem csak annyit mondott, hogy jól látom. Rossz hallani, de nem tud ellentmondani.
Addigra végeztem a kipakolással, leültem Kari mögé a padra. Ha szeretnéd kibeszélni, vagy csak elmondani valakinek a feszültséged okát, akkor nyugodtan, - mondtam Karinak, majd ugyanekkor megérintettem, megsimogattam nyakát és vállait, lassan lazítgatni, masszírozni kezdtem izmait. Jól esett neki, teste reagálása elárult mindent. Lassan megeredt a nyelve, szinte minden megérzésem bejött, illetve szinte mindenre választ kaptam.
Néha belekérdeztem mondókájába, egyre inkább kíváncsivá tett a története. Nagyon jól esik – mondta. Egyik kérdésem alkalmával közelebb lehettem arcommal Kari nyakához, egy sóhaj hagyta el ajkait. A következő alkalommal már tudatosabb voltam, akkor szinte belebeszéltem a bőrébe, közben ügyelve arra, hogy leheletem a lehető legjobban megsimítsa bőrét. Nem maradt válasz nélkül, ismét egy sóhaj hagyta el Kari ajkát.
Kari folytatta mondókáját, amint lehetett, akkor ismét kérdeztem és ismét akcióba lendültem kezeimmel és leheletemmel. A kezeimmel is már csak simogattam inkább. Kari egyre jobban belazult, elengedte magát. A kezeimnek is jobban teret engedtem, a következő kérdésnél már majdnem hozzáértem ajkaimmal Kari nyakához, vállaihoz. Akkor vettem észre, hogy Kari ilyenkor megszorítja a lábai között lévő padot, majd csak sokára lazít ismét. Kari még beszélt, de már lassan, halkan, szinte suttogva.
Akkor emelte fel a hangját ismét, mikor ajkaimmal megérintettem nyakát, majd a bőrén a válla felé indulva húztam végig ajkaimat.
Kariból előtört az öntudat – nem rossz – mondta – maradjunk a tárgynál – némi elcsuklással a mondata végén. Majd ismét jött a tiltakozásnak tűnő reakció – bármikor bejöhet Vali vagy Frici, nem félsz ettől? – kérdezte. Válaszoltam neki – nem. Majd ezzel a lendülettel megcsókoltam a nyakát, a bal kezemmel pedig a karja alatt átnyúlva átöleltem és magamhoz szorítottam. Sóhajt, sóhaj követett. Bedugtam a kezem a köntöse alá, megfogtam a jobb mellét. Amit ott éreztem, kőkemény mellbimbója szinte nyomta a bőröm. Kari hátra hajtotta fejét, közben suttogva mondta – ezt azért ne, csak beszélgetünk, de fizikai ellenállás nem jött felöle.
Megcsókoltam a nyakát, intenzív körözgetés a nyelvemmel, közben tovább vándorolt a kezem, teljen be Vali pizsamafelsője alá. Vali feszült nekem, közben szorított combjaival a pad ülőrészét. Hátra nyúlt karjával és magához ölelt.
Közben jobb kezem is útnak indult. Előre nyúltam, rátettem Kari hasára tenyerem, majd lassan elindultam lefelé. Kari sóhaja egyértelmű volt, bár ismét az öntudat felé vette a pályát – azt azért nem kellene – suttogta, de ismét nem ellenkezett.
Lentebb értem kezemmel, megsimítottam pizsamáját ott a combjai között a háromszögnél, majd kezem becsusszant a nadrágja alá, majd lentebb és lentebb. Az érintésből éreztem, hogy csipkés bugyi van rajta.
Lassan simogattam bugyiját, majd ismét a háromszög felé vettem az irányt. Kari ekkor már nagyokat sóhajtozott. Néha próbált valamit mondani, de nem jött össze neki. Mikor leértem a kezemmel, megsimítottam combjainak belső felét. Éreztem izmait, tudtam, abban a pillanatban nagyon szorítja lábaival a padot.
Majd kezem fentebb húztam és elkezdtem bekúszni Kari bugyija alá. Nem, nem, itt most álljunk meg – nyöszörögte elcsukló hangon Kari. Nem álltam meg. Megérintettem rövid szőrzetét, majd lassan simogatva haladtam lefelé. Kari ismét tiltakozásba kezdett – nem, elég volt, most hagyjam abba. Mást éreztem, majd lentebb csúsztattam kezem. Nem ér, ez nem – nyöszörögte Kari, közben sóhajok hagyták el ajkait.
Kezem pedig célba ért becsusszant Kari szeméremajkai közé. Nagyon nedves volt. Nem csak mellbimbója volt nagyon kemény, hanem csiklója is duzzadt volt nagyon. Megsimítottam, majd lassan, simogatóan elkezdtem körözni rajtai újaimmal. Kari néhány mozdulat után megfeszült, gyors sóhajok, szorította combjaival a padot, majd remegés – nem bírom – nyöszörögte, megrándult, majd elélvezett. Közben kezemmel megálltam csiklóján, és óvatosan nyomtam rá újaimat, öleltem..........................................
