Business trip - bevezetés

Korábban egy multinál voltam csoportvezető. Ideális csapat volt, intelligens, kreatív, tagokkal, és kötetlen, vidám társasággá kovácsolódtunk. Meghívtak minket Koppenhágába egy 3 napos workshopra, hogy prezentáljuk a régiós vezetőnek az egyik ötletünket.
Hárman dolgoztunk a projecten: Csilla, Krisztián és én. A főnökünk elégedetten jelezte, hogy jóváhagyták a kiküldetést, csináltassunk amex kártyát a vásárlásokhoz és foglaljuk le a hotelt.

Krisztián egy jófej de kissé túlságosan IT-s srác, Csilla pedig egy csinos, 30-as nő, ruganyos testtel, nem túl nagy mellekkel, de annál formásabb popsival, és lebilincselő kisugárzással. Már az első munkanapokban megfogott az érdeklődő, magabiztos tekintetével, a könnyed, pajkos humorával, és elegáns mozdulataival. Apró munkahelyi flörtökben is benne volt, mindketten tudtuk, hogy bejövünk egymásnak, de valamelyikünk mindig foglalt volt, így a viszonyunk annak a kellemes munkahelyi professzionális, de feszültséggel és vágyakozással kevert elegye volt. Az elmúlt hónapokban viszont mindketten facérrá váltunk, de még talán túl korai lett volna kikezdenünk egymással, különösen, hogy ezen a projecten sok múlott.

Egy hét múlva ott álltunk hát a Liszt Ferihegyen, becsekkolás, kézipoggyász, felszállás. Korábban éltem fél évig Dániában, kissé meggyűlt a bajom a nyelvvel. Egy barátom úgy jellemezte, mintha összekeverték volna az angolt meg a németet, és egy részeg franciával elmondtatnák. A lényeg, hogy meg kell próbálni a szavakat nem kiejteni.

Megérkeztünk a hotelbe, éppen becsekkolni készültünk. A recepcióslány arca egyre borúsabbá vált, ahogy a monitort nézte és sűrűn klikkelkedett.

- Is there everything all right? – kérdeztem kissé gyanakvóan.

- The room for the lady… kezdte habogva, there seems to be a problem.

Kiderült, hogy a Csilla által lefoglat szoba nem fogadhat vendégeket, ugyanis egy sajnálatos eset történt az előző nap. A korábbi vendég rosszul lett, és nekiesett a szoba és a fürdő közötti üveg válaszfalnak. Szét is tört, de szerencsére a vendég jól van. Sajnos a javítási munkálatok még tartanak.

- Unfortunately, there is no other room available for today.

Krisztiánra néztem.

- Átadom a szobámat Csillának, mi meg megosztozunk a Tiéden.

- Jól van. – látszott, hogy annyira nem örül neki.

- Egy estére lehetünk hetero élettársak.

Csilla a vállamra tette a kezét (nagyon jól esett az érintése), és mosolyogva ennyit mondott.

- Köszönöm, megígérem, hogy vigyázok a szobádra.

A parfümjének édes illata valósággal fejbevágott.

- Ne engedj be senki gyanúsat.

- És ha helyes? – most már vigyorgott, és még mindig nem vette el a kezét.

- Azt hiszem a szobám jó kezekben lesz - feleltem mosolyogva.

Kértünk Krisztián szobájába egy pótágyat. Felcuccoltunk, vacsora után még átnéztük a prezentációnkat.

Másnap reggeli után a bejárat előtt vártunk kicsit Csillára. Megérte. Egy sötétkék testhezálló, de mégis elegáns ruhában érkezett. Megbabonázva néztem a kecses járását, a finom vonalú alakját. Megállt előttünk és végigmért mindkettőnket.

- Nagyon elegánsak vagytok

- Nem szeretnénk magunkat tüskének érezni a rózsa mellett – mondtam, amire egy kacér mosolyt kaptam válaszul.

A prezentáció flottul ment, sok elismerő bólintást kaptunk, a vezetőség kérdéseire releváns válaszokat tudtunk adni. Holnap estére szerveztek egy közös vacsorát, ma szabad program, biztosan fáradtak vagyunk.

Visszaértünk a hotelbe, a recepcióslány a jelezte, hogy menjek a pulthoz.

- Our management is really sorry for the inconvenience and would like to offer you the superior suite for the rest of your stay for compensation.

- Thank you, I really appreciate it.

Odaadta a kártyát, 4-ik emelet, 403-as szoba, a jacuzzi nem feláras. Jacuzzi?

Felmentem a szobába, ami inkább lakosztály volt. Nagy terasz, rajta pedig egy 4 fős jacuzzi. Teljesen elkerített, senki nem láthat be.

Indultam is Csilla szobája felé.

Bekopogtam, ajtót nyitott. Már átöltözött, egy farmershort és fehér felső volt rajta.

- Hoztál fürdőruhát? - Kérdeztem

- Igen, tettem be, miért?

- Gyere, inkább megmutatom.

Felmentünk együtt, közben elemésltem, hogy mi történt.

- Szerintem cseréljük vissza a szobáinkat – mondta nevetve.

- Nem volnék úriember, ha visszakérném, amit szivesen adtam – mondtam mosolyogva.

Kiléptünk a lakosztály teraszára. Körülnézett. Nézte a jacuzzi pezsgését. Nem szólt semmit.

- 10 perc és itt vagyok - mondta mosolyogva.

Elővettem egy üveg bort (beugrottunk visszafelé bevásárolni), kerestem két poharat, és a jacuzzi mellett lévő asztalra tettem őket. Majd felvettem a fürdőnadrágom, és a derekam köré csavartam egy törölközőt.

Perceken belül megjött Csilla. Fehér fürdőköntös, vállán egy törölköző. Mosolyog. A hullámos fürtjeit felkötötte fürdőskontyba, látni engedve a nyakát.

- Akkor csobbanunk?

- Naná!

Hátat fordított, úgy vette le a fürdőköntösét. Fekete, megkötős bikini volt rajta. Nem tangát viselt, de ez nem okozott hiányérzetet. Karcsú dereka, formás vállai, gömbölyű feneke most először fedték fel magukat előttem. Tudta jól, hogy bámulom, és hogy nem tudok betelni a látvánnyal.

A válla fölött hátranézett.

- Jössz?

Szó nélkül követtem. Megvárta, hogy beszálljak, és a kezemet segítségként nyújtsam, hogy meg ne csússzon. Helyet foglaltunk egymással szemben, nyakik merültünk a meleg csobogó vízben. Becsukta a szemét, élvezte kicsit a fúvókák masszírozását.

- Bort? – kérdeztem

- Igen, kérek.

Koccintottás után elkezdtünk a prezentációról, és munkahelyi témákról beszélgetni. Ügyelt rá, hogy néha hozzáérjen a lábával az enyémhez. Ez lehetne véletlen apróság is, de bőven elég ahhoz, hogy egy férfit sakkban tartson. Közben kiürültek a poharak.

- Töltök most én - javasolta.

Kiemelkedett a vízből. Gyönyörködtem a nedves bőrében. Töltött. Nem vártam meg, hogy befejezze.

Felálltam én is, és szorosan mögé léptem. A fejét hátrahajtotta a vállamra, miközben átkaroltam a derekát. Felsóhajtott. Hátranyomta a fenekét a már keményedő farkamhoz. Megsimítottam az arcát és magam felé fordítottam a fejét. Fátyolos tekintettel nézett a szemembe.